A művészet, ahogyan gyakorlatilag minden, nem évszámoktól, vagy századfordulóktól függ. Tehát a magyar festészet ezen szakaszáról sem beszélhetünk kizárólag a század elejétől, hiszen számos olyan áramlat, irányzat volt jelen, amelyik jelen volt úgy a XIX. század végén, mint a XX. elején . A magyar festészetben, ahogy a művészet minden területén új irányzatok alakultak ki, amelyek gyökeresen megváltoztatták a korábban művészetről hitt képet az emberek fejében.
Az 1867-es kiegyezést követően kialakulóban voltak újabb irányzatok, újabb gondolatok jelentek meg az emberekben, amelyek ideológiákká alakultak, a művészetben is ezt láthatjuk. A szociális és szellemi igények megnövekedése is nagy szerepet játszik a magyar festészet megváltozásában. Minden fontos európai stíluselemmel találkozhatunk a magyar művészetben is, amelyek azonos időben jelentek meg, vagy kicsivel később. A modernség megjelenik a festészetben is, a tájkép, életkép, portré és csendélet esetében is észrevehetjük a változásokat, a monumentális festészet is ide sorolható.
A magyar növendékek új helyeken ismerhetik meg az olyan újszerű irányzatokat, mint a naturalizmus (néhol szimbolizmus), majd expresszionizmus és kubizmus. A 19. század végén a legnépszerűbb irányzat a historizmus volt Magyarországon, Benczúr Gyula Budavár visszavétele ragyogó példa erre 1896-ból. A XX. század első évtizedének végéig előnyben részesítették magyar szakberkekben a naturalizmust az impresszionista stílussal szemben, a festészetben is ezt követhetjük nyomon.