Egy lakás esetében általában nem egyetlen térrel, hanem sok kisebb térszelettel kell számolni. Ezek hol egymásba nyúlnak, hol nem. Egy azonban biztos: ha hagyományos elrendezésű otthonról van szó, akkor ott mindenképpen lesznek beltéri ajtók. A beltéri ajtók szerepe egyszerű: el kell választaniuk a teret, szét kell darabolniuk a nagy egészet apró, egymástól különböző darabokra. Mert lennie kell (jó esetben) egy lakáson belül étkezőnek, konyhának, nappalinak, hálószobának (vagy hálószobáknak), fürdőnek, WC-nek – és még esetlegesen más helyiségnek is, amiket beltéri ajtók választanak el egymástól a legtöbb esetben. Azért nem minden esetben, mert az egyes funkciók nem mindig különülnek el egymástól annyira, hogy ajtóra legyen szükség ahhoz, hogy azokat a tereket elszeparáljuk egymástól.
Az étkezőt és a konyhát a legtöbb helyen nem választja el egymástól semmi sem. Sőt, sokan nem csak ezt a két helyiséget nem különítik el ajtókkal, de még a nappalit sem az étkezőtől, a konyhától. A beltéri ajtóknak, ha eltérő szerepük van, másképp is kell kinézniük. Anyag szempontjából nem lesz mindegyik azonos a másikkal. Ahol például maximális diszkréció kell, ott semmiféleképpen nem lesz ablak az ajtón.