Nem hivatalos oldal

Művészet

A magyar filmművészet kezdetei – 3. rész

A magyar filmművészet nemzetközivé vált

A magyar filmművészet nemzetközivé vált

A magyar filmművészet sokat változott a ’40-es években, számos új stílus és nézőpont került terítékre, megjelent az első magyar érzékeny parasztábrázolás Görbe Jánosnak köszönhetően, aki a Gergely című filmet rendezte. A magyar filmművészet ebben az időszakban magasabb lépcsőfokra lépett, hiszen ebben az évtizedben jelent meg egy másik, nemzetközi szinten is sikeres magyar mű, a Valahol Európában, amelyet Radványi Géza rendezett és 1947-ben kezdték el vetíteni. Olvasd Tovább

A magyar filmművészet kezdetei – 2. rész

A magyar filmművészet fontossá vált

A magyar filmművészet fontossá vált

A magyar filmgyártás kezdeteinek fontos alakja volt Korda Sándor, valamint Kertész Mihály is, azonban a Tanácsköztársaság után egyikük Angliába, a másik pedig Amerikába emigrált. Az amerikai „álomgyár” fontos szereplőivé váltak, hiszen olyan filmművészeti remekekből vették ki a részüket, mint az 1933-a VIII. Henrik magánélete vagy az 1942-es Casablanca. A magyar filmművészet következő fontos pillanata 1931-ben következett be, amikor a Hunnia Filmgyárban elkészült az első hangos játékfilm. Olvasd Tovább

A magyar filmművészet kezdetei– 1. rész

A magyar filmművészet első időszaka

A magyar filmművészet első időszaka

Már a XIX. század legvégétől beszélhetünk a magyar film kezdeteiről, hiszen a Lumiére fivérek első vetítését követően Magyarországon is megalapították az első filmszínházat, az Ikonográfot, itt természetesen Lumiére-filmeket játszottak. Gyorsan csődbe ment a vállalkozás, be is zárták, hiszen az elegáns környéken nem örvendett túl nagy népszerűségnek ez a szórakozási forma. Azonban mégis elterjedtek a filmvetítések, de leginkább kávéházakban, ami azt eredményezte, hogy 1911-ben már 100 működő filmszínház volt a magyar fővárosban. Olvasd Tovább

Kortárs művészek a szobrászatban

Népszerű a kortárs szobrászat

Népszerű a kortárs szobrászat

A művészet is éppen úgy változik, mint a technika. A szobrászat meghatározó elem a művészetek világában és hazánkban szerencsére ma is jelen vannak azok a tehetségek, akik munkájukkal lenyűgöznek. A szobor megalkotása nem könnyű feladat és rengeteg anyagból készíthető el egy-egy alkotás. A Nemzeti Színház szoborparkja turistahelyszínné vált, az emberek kíváncsian és érdeklődve járják körbe az alkotásokkal teli helyszínt. Ez arra enged következtetni, hogy az emberek körében van egy olyan réteg, akik számára fontos a szobrászat. Olvasd Tovább

Magyar festészet a XX. században – 2. rész

A festészet kiemelkedő képviselője

A festészet kiemelkedő képviselője

A századforduló előtt és a XX. század első felében domináló naturalizmusnak és realizmusnak olyan nagynevű magyar képviselői voltak, mint Munkácsy Mihály, vagy Paál László. A festészet azonban ezt követően új irányzatot vett, hiszen a következő időszakban teljesen megváltozott a művészet értékelése, az 1911-es Madame Bovary ismerőse tökéletesen jelzi ezt, a művet Gulácsy Lajos készítette. 1925 táján már arról beszélhetünk, hogy a modern irányzatok rendelkeznek egy klasszicizáló változattal is. Olvasd Tovább

Magyar festészet a XX. században – 1. rész

A magyar festészet egyik gyöngyszeme

A magyar festészet egyik gyöngyszeme

A művészet, ahogyan gyakorlatilag minden, nem évszámoktól, vagy századfordulóktól függ. Tehát a magyar festészet ezen szakaszáról sem beszélhetünk kizárólag a század elejétől, hiszen számos olyan áramlat, irányzat volt jelen, amelyik jelen volt úgy a XIX. század végén, mint a XX. elején . A magyar festészetben, ahogy a művészet minden területén új irányzatok alakultak ki, amelyek gyökeresen megváltoztatták a korábban művészetről hitt képet az emberek fejében. Olvasd Tovább

Szakralitás a kortárs művészetben 4. rész

Szakralitás

Szakralitás

A reális képi ábrázolás már nem bír olyan átható
erővel, mint százötven vagy kétszáz évvel ezelőtt. Manapság az a törekvés, hogy
leképezünk valamit, ami a hittel kapcsolatos, már nem bír olyan erővel, mint
régen, hiszen ezer-féle feldolgozásban látják és kapják az emberek.

A művésznek tehát valami mást kell csinálnia, valami másfajta megközelítést
kell alkalmaznia. Az absztrakció kizökkentheti a nézőt és felszabadíthatja a
megszokott vizuális elemek sablonos értelmezése alól. Az absztrakció folyamata
közben a néző önmagába való mélyedése valamilyen módon az Isten felé
irányíthatja a tekintetet. Ilyen értelemben az absztrakció használata a
szakrális hatás eléréséhez elősegítheti a transzcendens tudatállapot elérését. Olvasd Tovább

Szakralitás a kortárs művészetben 3. rész

Szakralitás

Szakralitás

Hogy egy mű – miután elkészült és nyilvánosságra
került –, hordoz-e a néző számára is értelmezhető szakrális üzenetet, az minden
esetben titok. Soha nem lehet igazán programszerűen elhatározni az alkotás
folyamatában azt, hogy szakrális mű lesz-e, vagy sem. A tervszerű szándékosság
sokszor kudarchoz vagy modorossághoz vezet.

Az alkotótevékenység közben a
művész maga kerülhet olyan transzcendens tudatállapotba, mely megjelenik a
munkájában is, azonban a befogadó fél, azaz a néző érzékenysége, látásmódja,
intuíciói, asszociációja, és empátiája szükségeltetik ahhoz, hogy a szakrális
üzenet célhoz érjen. A kortárs művészetekben a szakralitás eltávolodott a
hagyományos szimbólumrendszerektől, azok a reális ábrázolásától, sokkal inkább
egyfajta belső látás felé tolódott el a hangsúly, és a belső vízió képeinek
megjelenítése, illetve közvetítése a cél. Olvasd Tovább

Szakralitás a kortárs művészetben 2. rész

Művészet

Művészet

A huszadik század végére megszűntek az attribútumok
egyetemessége, amelyeket a művész úgy használhatott, mint régen, amikor azok mindenki
számára tisztán értelmezhetőek és olvashatóak voltak. Mára az alkotó saját
vizuális nyelvezetét és jelképrendszert dolgoz ki, és abban a közegben alkot.
Ennél is fontosabb azonban, hogy a nézőt ez az egyéni látásmód megragadja-e,
fel tudja-e dolgozni az információt, illetve képes-e azt a helyén és annak
funkciója szerint értelmezni.

A csendes szemlélődés eredménye a mű spirituális terébe való belépés, illetve a művészet igazi csodája; a kép ablakot nyithat a
transzcendensre. Ezzel egyfajta kötődés alakul ki az alkotó, az alkotás, és a
szemlélő között, melyben a néző az értelmezés és befogadás folyamata alatt mintegy
társszerzővé válik.  Olvasd Tovább

Szakralitás a kortárs művészetben 1. rész

Művészet

Művészet

A szakralitás mindig jól meghatározható, központi
szerepet foglalt el az alkotóművészetben. A kortárs művészeten belül azonban nagyon
tágan értelmezhető a szakrális művészet fogalma. Ma nem egyértelmű, hogy a
kortárs műalkotások közül melyek tekinthetők szakrálisnak vagy profánnak. A jelenkorban
már nem kizárólag a templomi művészetet tekinthetjük szakrálisnak.

A szakrálissal foglalkozó, vagy a szakrálist kereső műveket is ide sorolhatók, akár
felszentelt térben, akár egy városi közterületen, akár világi múzeumban vagy
galériában jelennek meg. Egy műalkotás akkor tekinthető szakrálisnak, ha
sugározza a szentség erejét és azt az emelkedettséget, mely a magunkba
fordulásra, töprengésre és megtisztulásra késztet. Valójában persze ezek a
kritériumai minden igazi műalkotásnak, tehát tágabb értelemben minden művészi
értékkel bíró alkotás szakrális töltetű is egyben. Olvasd Tovább